Belépés
♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés: 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Chatdoboz
♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣
♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣
hozzászólások
♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣

World of Shadowhunters
Vendég Csüt. Júl. 27, 2017 2:07 pm

Shadowhunters FRPG
Vendég Csüt. Júl. 13, 2017 9:51 am

Silhouette FRPG
Vendég Szomb. Május 27, 2017 12:05 pm

Fabletown FRPG
Lydian Dupont
Hétf. Május 01, 2017 3:50 pm

Marvel-Universe Frpg
Vendég Szomb. Ápr. 15, 2017 11:20 am

♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣
Statisztika
♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣
Nők: 23
Férfiak: 14
Vének: 1
Alakváltók: 13
Vámpírok: 4
Emberek: 3
Boszik: 8
Vadászok: 8
♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣
Ki van itt?
♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣
Jelenleg 1 felhasználó van itt :: 0 regisztrált, 0 rejtett és 1 vendég

Nincs

A legtöbb felhasználó (17 fő) Szomb. Dec. 03, 2016 4:21 pm-kor volt itt.
♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣

Share | 
 

 Elois C. Villeneuve

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down 
SzerzőÜzenet
avatar


Hozzászólások száma :
6
Belépett :
2016. Dec. 10.
Age :
24
Tartózkodási hely :
La Rochelle
Play-By :
Cameron Monaghan
Felhasználó profiljának megtekintése
Tárgy: Elois C. Villeneuve   Vas. Dec. 18, 2016 5:40 pm



Elois C. Villeneuve

Titulus, ha van
nev
Elois Clodius Villeneuve
becenév
El, Clode
kor
23
csoport
Vadász
rang
Kitaszított vadászba oltott boszorkány
társ
Nincs rá szükségem
felvett alak az alakváltóknál
♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣


Az első különleges. Az első borzongató. Az első felejthetetlen. Úgy emlékszem hát, mintha tegnap lett volna, hogy az első fegyver kezembe került. Rövid, vékony ujjaim indaként fonódtak a markolatra, bőrömön gyöngyöző izzadtságnak köszönhetőn meg–meg csúszva. Tisztán él elmémben az érzés, mi fellobbant, s átjárt a pillanatban. Az izgalom, az erő, a felelősség és a boldogság, mert láttam a büszkeséget megcsillanni apám világos íriszeiben. Hosszan figyeltem, elképedőn, megbabonázva, tudom hát jól, nem tévedtem. A férfi, kire mióta az eszemet tudom, felnéztem, úgy tekintett vissza rám ennyi idő után, miként reméltem, láthattam végre a pillantást, minek vágyát óvón dédelgettem agyam félreeső zugában, s épp oly intenzív melegséggel telítette bensőm meg, miről álmodtam.
Azt hinné az ember pedig, a hitt érzésnek a valóság nyomába se ér, az áhítat felerősít, eltúloz mindent, s ha megkapod régi vágyad tárgyát, önfeledt boldogság helyett csak csalódás, mi vár. Figyelembe véve ezen pesszimista hozzáállást úgy hiszem, rendkívüli szerencsém van nekem. Az enyém nem csak megközelítette hiszen reményem, túl is szárnyalta könnyedén. Nem is kérdés hát, ez volt a pillanat, mikor megfogadtam, kicsikarom újra a reakciót, nem számít, érte mit kell tennem. Eldöntöttem, eleget téve apám vágyának, s elvárásának, vadász leszek, nem is akármilyen. A lehető legjobbá válok, túlszárnyalva Őt, s mindenki mást.

***

Félredöntött fejjel igyekszem befogadni a látványt, látóterem manipulálva a lehető legjobban befogadva azt. Összevont szemöldökeim nyomán homlokomon apró ráncok mélyednek el, miket újabbak követnek, miként minden erőmmel az információ befogadására törekszek. Emlékeim homályosak bár, hiszen fiatal voltam, el azt nem feledtem soha, apánk hozzánk való viszonyulása egy kétes pillanatban száznyolcvan fokos fordulatot vett. Emlékszem a félelemre, húgom sírására, mi apró testét remegtette, emlékszem anyánk fohásszal vegyült könyörgésére, de arra nem, oka mi lehetett családunk egészének millió darabra hullásának. Tudom jól, bár a helyzet megoldódni látszott, megmaradtak a kételyek, roskadozni kezdett a korábban oly erőteljes, áthatolhatatlannak tetsző fal, most pedig eljött a pillanat, hogy tisztázódjon minden, mit eddig mélységes homály fedett. A könyvet néhány napja találtuk meg, s bár nevem szerepelt benne feketén–fehéren, megkérdőjelezhetetlenül, mostanáig mégse hittem abban, valóban igaz lehet. Hogy is tehettem volna? Én vadász vagyok, ember, aki embereket ment, életemben szörnyszülött géneknek nincs helye. S mégis…
Egyetlen szó elég, igaz, hogy fájdalmas görcsbe ránduljon gyomrom, hogy azt érezzem, hazugságba mártott életem zavaros folyama maga alá temet. Zsigereim mélyén képződő dühöm heves erőszakkal rágja át magát testemen, a világba szöktetve magát. Ez az első pillanat, hogy azt kívánom, bár lett volna elég erős apánk ahhoz, hogy ügyünk végére pontot tegyen.

***

Vadásszá váltam, hogy benne büszkeséget lobbantsak fel, hogy méltóvá válhassak szeretetére, hazugság lenne azt állítani azonban, számomra élvezetet nem nyújt ez. A vérontás kedvenceim közé nem tartozott sose, ok nélkül elmetszeni bárki torkát, még ha szörnynek született is, nem szívesen teszem, aggódnék is elmém épségéért ellenkező esetben, habozás nélkül szembeszállok azonban bárkivel, pardon, bármivel, ha az egyetlen haja szálát is meggörbíti egy embernek.
Szeretem a vadászat minden pillanatát, az előkészítést is beleértve. Élvezem a kutatás kaotikáját, a várakozás izgalmát, a régi könyvek illatát, nehéz puffanásuk, lapjaik jellegzetes zizzenését. Élvezem az ostobaság igaztól való elválasztását, a megoldás megtalálásának kellemes zamatát, a megkönnyebbülést, tudva azt, jó úton jársz. Gyomrom össze nem zsugorodik akkor se, ha elérkezik ideje a kényelmes, biztonságos otthonom hátam mögött hagyásának, sőt, reakcióm ennek épp az ellenkezője. Szívem rögvest hevesebb ritmusban ver, adrenalin kezdi meg pörgését véremben, úgy érzem ismét, élek.
Vadásznak születtem, kérdés ez nem lehet. Nem csak azért szeretem, mert ennek neveltek, hanem mert minden zsigerem erre teremtetett. Hogy változtathatna ezen bármit is az, szörnyek egyike vagyok magam is?

***

Szétszed, tisztít, szerel. Szétszed, tisztít, szerel. Számát se tudom, hányadszor járom végig a mai reggelen eme folyamatot, teljesen feleslegesen. Biztos vagyok benne, már nem csak nekem, mindenki másnak is egyértelmű, tettem nem több időhúzásnál, ez azonban jelenleg a legkevésbé se érdekel. Fél szememmel húgom irányába meredve úgy teszek továbbra is, mintha halaszthatatlan dolgom végezném a konyhaasztal kellős közepén, összekoszolva mindent, mi néhány centire közelembe óvakodik, nem véve észre, mennyire átlátszón és bosszantón viselkedek. Fogalmam sincs, mit tegyek. Gyermeki sértettségem, s jogos dühöm nem csak anyámra, rá is kivetítettem, mert úgy éreztem, reakciója eltérő a normálistól, vagyis inkább a szememben megfelelőnek tűnőtől. Boldoggá nem tette ugyan híre annak, olyan szörnyek vagyunk mi is, mikre vadásznunk kell, haragja se kapott lángra. Jobban viselte, mint én, nem csak nyugodtabban, felnőttként, de érdeklődő izgalommal is, mintha látna bármi potenciált abban, boszorkánynak született. Csalódottságom mocsarában vergődve attól félek, kettőnk kötelékét egy nap olyan durván tépem el, hogy helyrehozni azt többé nem lehet. S ha valamit, hát ezt nem akarom. Egykor mindent megbeszélhettem vele, hozzá fordulhattam, ha gondok kerülgettek, ha bajt, problémát hoztam fejemre. Meghallgatott, támogatott, segített. Én pedig megtettem ugyanezt. Vissza akarok térni ide, vissza vágyom terelni kapcsolatunk abba a mederbe, hol kezdetben futott, sejtelmem sincs azonban, hozzá miként kezdjek.
Mit mondanál valakinek, kihez azok után, hogy torzszülöttnek nevezted, egyetlen normális szavad se volt?


♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣

Vissza az elejére Go down
avatar


Hozzászólások száma :
31
Belépett :
2016. Aug. 30.
Tartózkodási hely :
La Rochelle
Munka :
pultos
Play-By :
taylor marie hill
Felhasználó profiljának megtekintése
Tárgy: Re: Elois C. Villeneuve   Vas. Dec. 18, 2016 6:16 pm



Elfogadva!


Üdv, Eloise!
Bocs, kicsit megkavarodtam ezzel a boszi/vadász dologgal. Valszeg a fáradtság teszi -.-
No, de mivel tisztázódott, immár el is fogadlak!
Foglalózz és már mehetsz is játszani!

Érezd jól magad nálunk La Rochelle-ben!

avatarfoglalótitulusfoglaló

♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣ ♣


Milena N. Lebeau
Vissza az elejére Go down
 

Elois C. Villeneuve

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
 :: Alkoss karaktert :: Elfogadott lapok :: Vadászok-