nev William Jacob Amrstrong becenév Will kor kb. 1200 körül csoport Vének rang Vén társ -

Már idejét sem tudom, mikor tértem vissza gondolatba a gyerekkoromba. Réges-rég születtem, már jómagam sem tudom igazán, mikor. Azt tudom, hogy éjszaka volt, csendes, nyári éjszaka. Anyám mesélt még sokat arról az éjszakáról. Édesanyám, akinek már nagyon rég elfelejtettem az arcvonásait.
Az emlékek elfakultak az évszázadok során, ami talán nem is olyan meglepő. Egy valami viszont nagyon is élénken él bennem. Jól emlékszem, hogy már vámpírként éltem alig pár éve, miután egy szeszélyes nőszemély úgy gondolta tökéletes játszótársa lehetnék, de gyorsan meguntam és megöltem. A saját lábamra kellett állni, mint az éjszaka szülötte, ami sikerült is, meglepő módon.
Nem önszántamból lettem az ami, de megtanultam együtt élni vele és bár nehezen, de elfogadtam a sorsom.
Nem tagadom, volt, hogy meginogtam, hogy megpróbáltam önön kezem által venni életem, de végül csak nem volt hozzá merszem.
Viszont akkor minden megváltozott, mikor megismerkedtem azzal a nővel, aki ezután gyökeresen megváltoztatta az életem és a nézőpontom.
Szerelemmel szerettem annak ellenére, hogy nem tudta, miféle szörnyeteg is vagyok. Mint nekem, úgy neki is volt sötét titka, amit nem akart elárulni, de állapota gyengült. Beteg volt, nagyon beteg, ami egyenlő volt az elvesztésével. Nem akartam, hogy eltünjön, hiszen ő volt a fény a sötétségben, amiben éltem. Ő okozta számomra a legnagyobb örömöt egész életemben, így elmondtam neki a titkomat.
Meglepően jól fogadta, de ellenkezett mikor azt mondtam, megadom neki is az öröklét receptjét, hogy velem lehessen. Könyörögtem neki, hogy válasszon engem a halál helyett, de nem tette.
Szörnyen kétségbe estem és a halálos ágyán megtettem. Megharaptam, átváltoztattam.
Az emberek úgy hitték meghalt. Ennyi volt.
Mikor magához tért, szörnyű haragra gerjedt ellenem. Gyűlölt, amiért ezt tettem vele, de nem tehetett mást, beletörődött sorsába. Megtanítottam mindenre, amit tudnia kellett, és bár haragja csitult, reméltem egyszer majd talán megbékél.
Talán még a mai napig sem tette meg, de szerelmem sem csillapodott felé, és ha újra megtehetném, megtenném.
Önző szerető vagyok, aki élni akar azzal, akit igazán szeret.